Blog

Az alábbi képen látható, hogy mik a lényegesebb különbségek a szén és a pellet között! 

A pellet története az olajválság idején kezdődött 1973 és 1979 között. Felfigyelt a világ a pelletre akkoriban, mert alternatívát jelentett az olajjal szemben. Ám amint az olajárak stabilizálódtak, a pellet árak emelkedni kezdtek, így az pellet felhasználók köre ismét csökkent.

A kilencvenes években ismét emelkedett a pellet gyártás volumene. Néhány ország támogatta a fapellet felhasználását (adózásilag), hogy segítsen felvenni a harcot a globális felmelegedés ellen.

Japánban szintén az olaj válság idején kezdődött a fapellet elterjedése, ugyanúgy, ahogy Amerikában és Európában. A fa pellet gyártás 1982-ben kezdett ipari méreteket ölteni és a gyártása azóta is folyamatosan növekedik. 30 gyár gyártotta a teljes fapellet mennyiséget Japánban, összesen 27 722 tonnát. Ezt követően az olaj árak lementek, a pellet elveszítette az árelőnyét, így nem maradt széles körben elterjedt. Maguk a kályhák is abban is időben technikailag nem voltak elég fejlettek, ez volt az egyik oda annak, hogy a pellet nem eresztett gyökereket Japánban. Jelenleg 3 gyár működik Japánban, éves termelésük 2300 tonna összesen.

Minőségre ható tényezők:

Miután a nedvességtartalom és a sűrűség megfelelő a pelletben a gyártási folyamatnak köszönhetően, a minőségre illetve a kazán karbantartási igényére még két tényező lehet hatással: a hamutartalom és a pellet hossza. Ami a hamut illeti, minél kevesebb a hamutartalom, annál jobb minőségű a pellet.

A fűtőberendezés szempontjából is az a legelőnyösebb, ha a hamutartalom minimális. Hamu is lehet többféle. Néhány hamu nagyon sok ásványi anyagot tartalmaz, amely extrém hő hatására elolvad és üvegszerű anyaggá keményedik. Másfélék összegyűlnek a tűztérben, lerakódnak ott, megint másik lerakódik a szellőző rendszerben, a legkönnyebb féle pedig kijut a szellőző rendszeren keresztül.

A pelletek hossza változó lehet, átlagosan 0,63 és 3,1 cm között van. Legtöbb pelletkályhában a rövidebb pelletek rövidebb ideig égnek, mint a hosszabbak. Ha áttérünk másfajta pelletre, melynek hossza is más, változtatni kell az adagolás sebességén. Rövidebb pelletnél csökkenteni kell a sebességet, hosszabbnál növelni. Ettől eltekintve különböző hosszúságú pelletek nagyjából ugyanúgy égnek.

Ebben a cikkben közelebbi betekintést nyújtunk annak a faanyagnak a további életébe, amely a  termékek legyártása után és a fűrészpor eltakarítása után marad – nem máshol, mint a Setra üzemben. Habár a cég fő területe a fenyőfélék és puhafák feldolgozása és értékesítése, a „maradék” is egyre fontosabb szerepet kap. Nem kisebbet, mint a téli hideg idők alatti meleg biztosítása.

A Setra fűrészházaiban és feldolgozóüzemeiben semmi nem megy kárba, a teljes farönk hasznosításra kerül. A rönk egyik felének java lapokká és gerendákká formálódik, a másik feléből különböző természetes alapú termékek lesznek, melyek közül a legfontosabbak a nyers és száraz apríték, a fűrészpor és a kéreg.

Ezeknek az anyagoknak körülbelül a fele nedves faforgács, amelyek a papíriparnak lesznek értékesítve. A faforgács a rönk külső részéből származik, amely értékét tekintve a legfontosabb ilyen anyaggá teszi.  A maradék lényegében a száraz apríték, a fűrészpor és a kéreg, melyeket különböző formákban, de szinte kizárólag a fűtéshez használnak fel.

A fűrészport pelletgyárakba küldik, de a kevert üzemű erőművekben is alkalmazzák. A fűrészpor pellet alapanyagként történő hasznosításának több előnye is van: egyrészt tiszta, másrészt a szárítás és feldolgozás előtt nem igazán igényel semmilyen további munkát. A Setra gyalugépeiről származó anyag további előnye, hogy nem kell szárítani, mivel a cég csak száraz alapanyagot gyalul.

A száraz apríték a száraz faanyagból származik, apró, de annál fontosabb része a vegyesüzemű erőművek üzemanyag keverékének. A nedves tüzelőnek jobb gyulladást biztosít a belekevert apríték. Másrészről az ilyen erőművek üzemanyagának nagy része a kéregből származik, de a fűrészházak saját gőzkazánjait is vele fűtjük. A kéregnek csak kis része kerül másféle hasznosításra, például a talajjavításban.

Napjainkban a fűrészházak kemény tüzelésű gőzkazánjainak nagy részét külső beszállítók üzemeltetik, melyekhez a Setra biztosítja a tüzelőt, majd vásárolja vissza onnan a megtermelt hőt. Erre az egyik legjobb példa a Setra és a Kastet együttműködése a Bornhus-Energi vegyestüzelésű erőművében. Ezek az üzemek egymás szomszédai, vásárlói és beszállítói. Minden nap négy teherautónyi kéreg és egy autónyi száraz apríték megy a Kastetből a Bornhus-Energi üzembe, amit gőz formájában kapnak vissza.

A bioüzemanyag előnyei

A bioüzemanyagok legnagyobb előnye, hogy nem befolyásolják a légkör széndioxid mértékét tüzeléskor. A fosszilis üzemanyagokkal ellentétben részesei a természetes körforgásnak és megújuló energiaforrásból készülnek.

Továbbá a tüzelőberendezés beszerelése sem költséges befektetés, főleg, hogy már egy meglévő gőzkazánnal is megoldható, így ennél kényelmesebb és egyszerűbb biotüzelési módot nem is lehet találni.

Az sem elhanyagolható tényező, hogy a pellet kevesebb helyet igényel, mint a tüzelőolaj, de a bioüzemanyagok használatának számos további környezeti és társadalmi előnyei is vannak – ez csak néhány a sok közül.

Forrás: SetraNews magazin 2016 januári száma

Hogy a pellet kemény- vagy fenyőből készült e, annak egyáltalán semmi ráhatása nincs arra, hogy a pellet, milyen hatásfokkal fog égni! Sok ember érvel majd amellett, hogy a kályhákba csakis keményfa pellet való, illetve ugyanígy sok ember áll ki a fenyő pellet mellett is. Egyiküknek sincs igaza!
Ha őszinték akarunk lenni, senki nem akar fatüzeléses kályhába fenyő faanyagot égetni, ha ez elkerülhető. Ennek az az oka, hogy a fatüzeléses kályhában a keményfa sokkal intenzívebben és tovább ég, mint a fenyő. Ugyanakkor a fenyő sokkal több salakanyagot termel.

Bontsuk mindezt két részre!
Először is.
Az egyetlen ok, amiért a keményfa intenzívebben ég és hosszabb időn át az azért van, mert a keményfa természeténél fogva sokkal sűrűbb szerkezetű, mint a fenyő. Például, ha két ugyanakkora méretű faanyagot veszünk, – az egyik bükk, a másik fenyő -, sokkal több hőt nyerünk a bükkből, mint a fenyőből.
Azonban ha pl. egy 5 kg súlyú bükk ill. fenyő tüzelőanyagunk van, látni fogjuk, hogy a bükk mérete sokkal kisebb.
Ám 5 kg bükkben ugyanannyi energia van, mint a fenyőben.
Mindennek az oka az anyag sűrűsége.
Minden faanyag, ha szárított egységnyi mennyiséget veszünk belőle, ugyanannyi energiát ill. hőt termel / súly.
Ne feledkezzünk meg arról, hogy a fa pellet az alapanyaga a fűrészpor. Tekintet nélkül arra, hogy a fűrészpor keményfa vagy fenyő, vagy a kettő keveréke, nagy nyomás alatt ugyanolyan sűrűségűre préselik. Mindegy, hogy bükk, fenyő, juhar, borovi, cseresznye vagy bármi más.
Ez tény.
Olyasvalami, ami gyakran félreértések forrása a pellet felhasználók körében. Ezért igazából nincs is olyan, hogy keményfa pellet vagy fenyő pellet.

Olyan van, hogy pellet.

Mindez visszavezet bennünket oda, amit korábban már leszögeztem. Mégpedig, hogy a fenyő fatüzeléses kályhában (természetes állapotában) sokkal több mellékterméket előállítva ég, mint a keményfa. Ez igaz.
De miért is?
Ha láttak már fenyőfát, akkor tudják, hogy a törzsén helyenként gyanta fordulhat elő, azokon a pontokon, ahol a kéreg korábban megsérült, vagy letört egy ága a fának. A gyanta az égés folyamán karbolsavat termel, ezért sok mellékterméket állít elő.
A gyanta ugyanakkor csak a fa kérgének külső rétegében fordul elő. Az igazán jó minőségű, tiszta pellet, akár keményfa pellet, akár fenyő pellet, nem tartalmazza a fa kérgét. A jó minőségű pellet színe sárga, homogén színű. Ha nincs a pelletben kéreg, akkor gyanta sem lehet benne. Ezért, ellentétben a tüzifával, a fatüzeléses kályhánál a fenyő pellet ugyanolyan sűrűségű, mint a keményfa pellet. Ugyanolyan tisztán fog égni, mint a keményfa pellet, amennyiben a fenyő kérgét eltávolítják feldolgozás előtt.
Ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy minden fenyő nagyszerű és azt sem, hogy minden keményfa az volna. Az igazság az, hogy léteznek kiváló minőségű keményfa pellet és léteznek nagyon gyenge minőségű keményfa pelletek is.
Ugyanez igaz a fenyő pelletekre is. Létezik kiváló minőségű fenyő pellet és létezik nagyon gyenge minőségű fenyő pellet.
Amit szeretnék kihangsúlyozni az az, hogy önmagának a pellet alapanyagának nincs köze ahhoz, hogy a belőle készült pelletnek milyen lesz a minősége.
Ami igazán számít az az, hogy az alapanyag mennyire tiszta és milyen alacsony annak nedvességtartalma.
Ebben áll mindaz, ami hatalmas különbségeket okozhat minőségileg.

A pellet megújuló, tiszta égésű és költségstabil fűtési alternatíva. Megújuló anyagokból, általában újrahasznosított fahulladékból készült biomassza termék.

A fa pellet gyártása több lépésből álló folyamat, amelynek célja a faipari hulladékok (fűrészpor, forgács) összetömörítése egy hatékony, környezetbarát fűtőanyaggá.  A pelletkészítés lépései a következők:

1.      Nyersanyag előkészítése: A pellet alapanyaga általában fűrészpor, forgács vagy más faipari hulladék. Ezt az anyagot összegyűjtik, ha szükséges, további aprításnak vetik alá, hogy a részecskék megfelelő méretűek legyenek.

2.      Szárítás: A fa nedvességtartalma kulcsfontosságú a pellet minősége szempontjából. A pelletálás előtt a fűrészport és forgácsot szárítják, hogy a nedvességtartalom 10-15% közé essen, ami optimális az összenyomáshoz és az égéshez.

3.      Préselés: A szárított fát egy pelletprés gépben nagy nyomás alatt összenyomják. A nyomás hatására a fa ligninje természetes kötőanyagként viselkedik, és kötőanyagot nem kell hozzáadni. A préselés során alakulnak ki a kis, henger alakú pelletek.

4.      Hűtés: A frissen préselt pelletek melegek lehetnek, ezért hűtésre van szükségük, hogy megszilárduljanak és megfelelő keménységűvé váljanak.

5.      Csomagolás: A lehűlt pelleteket méret szerint osztályozzák, majd csomagolják zsákokba vagy nagy mennyiségben, ömlesztett formában szállítják.

Ez a gyártási folyamat biztosítja, hogy a fa pellet hatékonyan égjen, alacsony hamutartalommal és magas hőértékkel rendelkezzen, ami ideálissá teszi fűtési célokra. A pellet fűtőanyagként való népszerűsége főként annak köszönhető, hogy megújuló energiaforrás, környezetbarát, és hatékonyabb, mint a hagyományos tűzifa.

A pellet fűtőértéke versenyképes a többi fűtőanyaggal, és az egyik legjobb választás lehet azok számára, akik biomassza alapú tüzelőt keresnek. Íme egy összehasonlítás a pellet és más fűtőanyagok fűtőértékével:

1. Fa pellet:
• Fűtőérték: kb. 17-19 MJ/kg
• A pellet sűrűsége miatt nagyobb hatékonysággal égethető el, és stabil, magas fűtőértéket biztosít, mivel kevesebb a nedvességtartalma, mint a tűzifának (általában 8-10%).
2. Tűzifa:
• Fűtőérték: kb. 15-18 MJ/kg (száraz állapotban)
• A tűzifa nedvességtartalma nagymértékben befolyásolja a fűtőértékét. Friss, nedves fa alacsonyabb hatékonysággal ég.
3. Szén:
• Fűtőérték: kb.  18-24 MJ/kg
• A szén magas fűtőértékű fosszilis tüzelőanyag, de környezetvédelmi szempontból kevésbé kedvező a pelletnél.
4. Földgáz:
• Fűtőérték: kb. 32-39 MJ/m³
• A földgáz nagyon hatékony, tiszta égésű tüzelőanyag, de a felhasználása földgázhálózat kiépítettségétől függ.
5. Fűtőolaj:
• Fűtőérték: kb. 40-43 MJ/liter
• A fűtőolaj nagy energiasűrűséggel bír, de fosszilis tüzelőanyagként magas CO₂-kibocsátással jár.

• A fa pellet fűtőértéke a tűzifához képest magasabb, köszönhetően az alacsonyabb nedvességtartalomnak és a sűrűbb szerkezetnek
• A fosszilis tüzelőanyagok (szén, földgáz, fűtőolaj) magasabb fűtőértékkel rendelkeznek, de kevésbé környezetbarátok.
• A pellet hatékony és környezetbarát alternatíva lehet, főként megújuló energiaforrásként.